Advent első vasárnapja a Szent András napjához (november 30.) legközelebb eső vasárnap, mely idén december elsejére esik. Advent első vasárnapjával kezdődik a keresztény egyházi év, a karácsonyi ünnepkör és az izgatott készülődéssel teli adventi időszak is.

Az adventi szó a latin adventus Domini, az Úr eljövetele kifejezéből ered, mellyel Jézus születésére utalnak. A keresztény adventi ünnepkör gyökerei a 4. századra nyúlnak vissza, míg a december végi téli napforduló ünnepe egészen az ősi időkig vezet vissza, amikor is tűz gyújtásával ünnepelték a sötétség végét és az új időszak kezdetét. 
Advent időszakában egészen a 20. századig szokás volt a böjt megtartása, illetve a 19. századtól az adventi koszorú elhelyezése és a gyertyagyújtás. A gyertyák színe a koszorún a katolikus bűnbánathoz kapcsolódó lila, kivéve a harmadik gyertyát, mely rózsaszin, ami az öröm színe. Karácsonyhoz közeledve minden vasárnap egy gyertyával több ég, szimbolizálva ahogyan a sötétséget betölti Jézus eljövetelével a fény.
A gyertyák fogalmat is jelképeznek, sorrendben: HIT, REMÉNY, ÖRÖM és SZERETET

Manapság az egyik legismertebb és gyerekek által legkedveltebb adventhez kapcsolódó jelkép az adventi naptár, mely december elsejével kezdődően minden napra egy ajándékot rejt. Ennek eredete német nyelvterületre nyúlik vissza a XX. század elejére, ahol egy Gerhard nevű türelmetlen kisfiúnak az anyukája hozta létre az első adventi naptárt a kartonpapírra felrajzolva, a számok fölé pedig csokoládét tűzve.

Minden kedves salzburgi magyarnak szeretetteli készülődést kívánunk az adventi időszakra!